Miféle város ez? Miféle fal,
milyen fal épül itt, s e tornyok?
Miféle város ez? A kőből, a kőből,
a langymeleg lélek-erőből,
a nyálkás agy-redőkből,
a húsból épül ez, s hol is? hol is?
Egy vers a SZIRT city-zen c. felolvasóestjéről.
Miféle város ez? Miféle fal,
milyen fal épül itt, s e tornyok?
Miféle város ez? A kőből, a kőből,
a langymeleg lélek-erőből,
a nyálkás agy-redőkből,
a húsból épül ez, s hol is? hol is?
Miféle Déva-vára ez,
hol nem, mozdulnod nem lehet,
tudod, kitörnöd nem lehet,
a befalazó s a befalazott az egy.
S ha megszöknél is, nincsen már hová,
mert szökni is csak innen tudsz, ha mersz,
de innen minden út visszább vezet,
egyre csak visszább, a csigavonalak mentén
a labirintus mélyéhez vezet,
ahonnan a bikafejű szökne most,
de nincs fonál.
Végtére is idegen vagy itt, hisz jól tudod.
Idegen utcák, idegen házak és falak,
s te itt bolyongsz; lezárt magad-lakat,
s ez idegenség is velődig mind te vagy.
Miféle város ez, miféle folyton épülő?
(Egy öregember ül a sötétben,
ül egy öregember a sötétben,
a kezében valami volt, valami volt,
mostanra semmi nem maradt.)
