BOLGÁR KALAUZ (negyvenéves épp elmúlt)
KÉT BOLGÁR (ortodox bolgárok)
EGY POMÁK (mohamedán bolgár)
ESTI KORNÉL (kosztolányidezsősen néz ki)
Az Orient Express a bolgár határra érkezett. A kupéban egyedül Esti Kornél és kosztolányisan néz ki az ablakon. A bolgár éjszakában bolgár sötétség. Kintről bolgár hangok hallatszanak be. Egy bolgár állomás zajai. Bolgárok szállnak fel bolgár cókmókkal. Hangsúlyozva a nem-et és az igen-t kísérő „fordított” bolgár gesztusokat. A bolgárok ugyanis az igenre vízszintesen rázzák, a nemre pedig függőlegesen bólogatva mozgatják a fejüket.
KALAUZ A Párizs-Isztambul járat néhány perc múlva indul.
Figyelem! Beszállás! Beszáálllááássss!
Elmegy a kupé előtt. Bent Esti ül. Egy utas jön.
BOLGÁR1 (Estihez) Jó estét.
Esti biccent. Előkelően, magabiztosan, behízelgően mosolyog.
BOLGÁR1 (Az egyik helyre mutat) Maga bolgár?
Esti udvariasan hellyel kínálja. Mindentudóan mosolyog. Fejével bólint.
ESTI Igen.
BOLGÁR1 (Csalódottan) Gondolhattam volna…
Hosszú bolgár csend. Az utas beszélgetést akar kezdeményezni.
Áh. Bulgáricska! Anyácska.
Nincs szebb ország Bulgáriánál!
Bulgároszág: mennyország!
Esti helyeslőleg bólogat.
Ahogy a költő mondja:
„Bolgár vagyok, bolgár; bolgárnak születtem.
Bolgár nótát danolt a dajka felettem.
Bolgárul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám.”
A bolgár költészet gyönyörű, nem?
ESTI Nem, nem… (Rázza a fejét)
BOLGÁR1 Hát, izé. Szerintem igen… (Ő is rázza a fejét, zavartan mosolyog.)
Majd hosszú bolgár csend. Közben újabb utas kopog be.
BOLGÁR2 Jó estét!
BOLGÁR1 Adjon Isten.
Esti széles mosollyal fogadja a köszönést.
BOLGÁR2 Szabad?
BOLGÁR1 Bújjon be!
Mi bolgárok tartsunk össze.
BOLGÁR2 Aki bolgár velünk tart, nem?
A kérdést provokatívan Estinek szegezi.
ESTI (Fejét rázza, mosolyog.) Nem, nem…
BOLGÁR1 Ez hülye.
BOLGÁR2 Külföldi…
BOLGÁR1 Rázza a fejét, és azt mondja: nem.
ESTI Nem, nem… (Mosolyogva ismétli.)
BOLGÁR2 Na. Mondtam, hogy hülye.
BOLGÁR1 Csak nem bolgár.
BOLGÁR2 Hát azért hülye, mert nem bolgár.
Nem bolgár, ergo hülye
Vaslogika. Tiszta gondolatmenet.
Világos, mint a vakablak…
BOLGÁR1 Csak logikus.
Hibás szillogizmus.
Mintha azt mondanám: »A magyarok királya nem szakállas.«
(Egy pomák köszönés nélkül behuppan a kupéba
és rögtön bekapcsolódik a beszélgetésbe.)
POMÁK A franciák királya meg köztudottan kopasz…
BOLGÁR2 Maga ne szóljon bele.
POMÁK Miért ne?
BOLGÁR1 Mert itt nincs hely.
POMÁK Csak hárman vannak.
BOLGÁR2 Akkor sincs.
POMÁK De nekem rezervált helyem van. Pont ide szól.
A nyolcas szék. Mindig a nyolcast kérem.
Oda. Menetiránnyal szemben, az ablak mellé,
ahol maga ül.
BOLGÁR1 (Odébb húzódik) Mindig a pomákok járnak jól.
Na akkor üljön, üljön le. Tessék csak, tessék.
POMÁK Köszönöm. Nem akartam megzavarni a beszélgetést.
BOLGÁR2 Már megzavarta.
POMÁK Folytassák csak. Nagyon szeretem a szillogizmusokat.
»Minden bolgár jó, de nem minden jó bolgár.« Hehe.
BOLGÁR2 Gúnyolódik? Mi ezen a nevetséges?
POMÁK »Minden jó bolgár, de nem minden bolgár jó.« Hát nem igaz?
BOLGÁR1 Mindjárt például ilyenek a pomákok. Bolgár, de nem jó.
POMÁK Kérem uraim. Ne személyeskedjünk.
Hagyjuk ki ebből a pomákokat.
BOLGÁR2 Én kihagynám, de maga tolakodott be…
POMÁK Ha egyszer ide szól a jegyem!
BOLGÁR1 Akkor is. Ülhetne a szomszéd kupéba.
BOLGÁR2 Vagy lekéshetné a vonatot.
BOLGÁR1 Zárva lehetne a pénztár…
BOLGÁR2 Kitehetnének egy táblát: Pomákoknak tilos a beszállás!
BOLGÁR1 Beeshetne a kerekek alá…
BOLGÁR2 Gyerekkorában az anyukája
a sínek közé tehette volna játszani…
POMÁK Na de uraim!
BOLGÁR1 Jó, jó. Csak vicceltünk pomákkám.
POMÁK Jogom van itt ülni.
És ne pomákozzanak!
BOLGÁR1 Jegye, az lehet. De Bulgária a bolgároké.
POMÁK Én is bolgár vagyok.
BOLGÁR1 Azt hogy maga micsoda, mi mondjuk meg.
BOLGÁR2 Olyan pomákszag van. Hehe.
BOLGÁR1 Nyissunk ablakot.
POMÁK Mi bajuk velem? Én is bolgár vagyok…
BOLGÁR2 Ez itt (Estire mutat) bolgárabb, mint maga.
POMÁK Ez? Nem is tud bolgárul. (Estihez) Tudsz vagy nem?
ESTI Nem, nem… (csóválja a fejét)
BOLGÁR1 Na ugye? Tud ez…
POMÁK Azt mondja, hogy „nem”.
BOLGÁR2 Akkor is jobb. Mert nem muszlim.
POMÁK »Minden pomák muszlin, de nem minden muszlin pomák.«
Vagyis bolgár.
BOLGÁR1 »Minden pomák bolgár, de nem minden bolgár pomák.«
Vagyis pogány. Hála Istennek.
BOLGÁR2 Phü. (Kiköp.) Még szerencse.
Mer akkor nem ehetnénk bolgár disznóhúst…
BOLGÁR1 Nem ihatnánk bort…
BOLGÁR2 Bolgár bort! A világ legjobb borát…
BOLGÁR1 Több feleséget kellene eltartani! Haj-jaj!
BOLGÁR2 Az nem is lenne olyan rossz.
BOLGÁR1 Egy is sok…
POMÁK Bizony, bizony.
Nem könnyű pomáknak lenni.
BOLGÁR1 Még ez a szerencse, hogy nem vagyunk pomákok.
POMÁK Minden hit igaz hit.
BOLGÁR2 Mi vagyunk az igaz hívők.
BOLGÁR1 Az ortodoxok!
BOLGÁR2 Nem úgy, mint a magyarok. Azok pápaimádók.
BOLGÁR1 »Átkozott, aki emberben bízik.«
BOLGÁR2 Hogy úgy van!
POMÁK És ez az ember magyar? (Estire néz.)
(Estihez) Magyar vagy, ez igaz?
ESTI Igaz. Igaz… (Rázza a fejét.)
POMÁK Nem magyar, rázza a fejét.
(Estihez) A magyarok királya nem szakállas, nem?
ESTI Nem, nem… (Hevesen bólogat.)
BOLGÁR1 A mondat hamis, bár a magyarok királya valóban nem szakállas.
BOLGÁR2 Mert ez hülyeség. A magyaroknak még királyuk sincs.
BOLGÁR1 Valóban. Mert az egy király nélküli királyság.
BOLGÁR2 Na még az egy nagy hülyeség!
BOLGÁR1 Olyan, mint a víz nélküli tenger.
BOLGÁR2 Vagy az alkohol nélküli sör.
POMÁK Az nem is hülyeség.
BOLGÁR1 Márpedig az egy nagy hülyeség.
POMÁK Szerintem nem.
BOLGÁR1 Pedig az marhaság, oszt punktum.
POMÁK Pesten már bejegyezték a szabadalmat
BOLGÁR1 A magyarok? Na azok is mind hülyék
POMÁK A magyarok tényleg hülyék.
BOLGÁR1 Ez is magyar?
BOLGÁR2 Szerintem is.
BOLGÁR1 Megnézem, honnan jön.
(Kimegy. Megnézi a rezervációs táblát.)
Budapesten szállt fel. A Keletiben.
BOLGÁR2 Akkor tényleg magyar.
Kérdezzük meg tőle.
BOLGÁR1 (Estihez) A magyarok hülyék, igen?
ESTI (Bólogat) Igen, igen…
BOLGÁR1 Mindig megismétli az utolsó szót.
BOLGÁR2 És a fejével nem-et mond,
mert bólogat. Tehát nem bolgár.
BOLGÁR1 A hülyéje.
POMÁK Csak nem tudja, hogy mi, bolgárok,
a nem-et bólintással,
az igen-t fejrázással jelezzük.
Pont fordítva, mint ők.
BOLGÁR2 Hülye európaiak.
Még ennyit se tudnak, hogy kell bólintani, amikor beszélnek.
POMÁK Nem bolgár. Ebből csupán ennyi következik logikusan.
BOLGÁR1 Hülye! Ebből ez következik logikusan.
Ez a hólyag azt hiszi, mindent tud.
Na figyeljen (Estihez fordul mézesmázosan)
Hülye vagy, édesapám, igen?
ESTI Igen, igen… (És közben széles mosollyal bólogat.)
BOLGÁR1 Na látják. (Továbbra is negédesen.) Nem én mondtam.
Ez hülye…
POMÁK Viszont bólint. Tehát nemet is mond.
Vagyis amit mond, azt ugyanakkor tagadja is.
Nem osztja saját véleményét,
hogy úgy mondjam.
BOLGÁR2 Mondja, ahogy akarja.
Nem bolgár, tehát hülye.
POMÁK Ez nem ilyen egyszerű.
BOLGÁR1 Pofonegyszerű.
POMÁK Véleményem szerint nem.
BOLGÁR1 Maga nem igaz bolgár, ha mentegeti.
De mit is várjunk egy pomáktól…
POMÁK Nem mentegetem.
Csak próbálok logikusan gondolkodni.
BOLGÁR2 Ez egy hülye magyar,
aki Budapestről jön.
Gőgös. Felsőbbrendűnek tartja magát.
Felsőbbrendű faj. Magyarok.
Minket pedig balkáni söpredéknek néz.
Gúnyosan mosolyog. Látja? Látja?
(Estihez.) Igaz, ugye? Igen?
ESTI Igen. (Bólogat.)
A kalauz jön.
KALAUZ A vonat azonnal indul.
Indulás! Indulás!
POMÁK Lehet, hogy nem is magyar.
Mi pedig előítéleteket fogalmazunk meg.
BOLGÁR1 Nekem nincsenek előítéleteim.
POMÁK De mi van, ha nem is magyar.
Lehet, hogy osztrák. Vagy német…
BOLGÁR1 Igaza van. Ha jobban meggondolom,
lehet, hogy egy hülye német.
BOLGÁR2 Csak semmi előítélet.
Bár a németek tényleg hülyék.
POMÁK Ez ténykérdés: a németek nagyon hülyék.
BOLGÁR1 Na meg az osztrákok! Hogy azok milyen hülyék…
BOLGÁR2 Az nem is kérdés.
De ez nem osztrák.
Azok nem szoktak mosolyogni.
BOLGÁR1 (Alig feltűnően vizslatja.) Adolfra hasonlít.
BOLGÁR2 Adolfra?
BOLGÁR1 Tudja. Arra az osztrákra…
POMÁK A szobafestőre?
BOLGÁR2 Akinek nem mondjuk ki a nevét?
BOLGÁR1 Arra. Az is így fésüli a haját.
BOLGÁR2 Lehet, hogy most ez a divat Európában.
Na meg ez a kalap.
(Esti elfordul, majd vissza. Közben Hitler-bajszot ragaszt fel.)
BOLGÁR1 Basszameg. Ez tényleg az.
Ezt hogy nem vettük észre.
BOLGÁR2 Eddig mintha nem lett volna bajsza…
BOLGÁR1 Csak nem figyeltünk rá elégé… Basszameg.
POMÁK Lehet, hogy bajuszügynök?
BOLGÁR2 De akkor mégis csak osztrák.
BOLGÁR1 Mondtam már, az osztrákok nem mosolyognak…
BOLGÁR2 Főként nem a bolgárokra.
BOLGÁR1 Mégis csak Adolf lesz.
BOLGÁR2 Ne vicceljen. Akkor nem volna egyedül.
BOLGÁR1 Talán inkognitóban utazik.
BOLGÁR2 Egy kancellár?
BOLGÁR1 Miért is ne.
BOLGÁR2 Igaz. A németek hülyék,
mindenen spórolnak.
BOLGÁR1 Ahogy mondod, tök hülyék.
Adolf is hülye. (szünet)
BOLGÁR2 Főként, ha egyedül utazik.
BOLGÁR1 Hogy tud az rikácsolni…
BOLGÁR2 De Adolf nem német…
POMÁK Az már igaz. Osztrák.
BOLGÁR1 De az osztrákok is hülyék.
BOLGÁR2 Nagyon hülyék.
POMÁK Egyedül bolgárnak érdemes születni.
BOLGÁR1 Maga ebbe ne szóljon bele. Pomák!
POMÁK Ó, a bolgár föld!
BOLGÁR2 Ó, a bolgár mezők!
BOLGÁR1 A bolgár hegyek!
BOLGÁR2 A bolgár tenger!
POMÁK A bolgár saláta!
BOLGÁR1 A tengereink! A Nagy Bolgár Birodalom!
Zalán idején mienk volt az egész Balkán.
BOLGÁR2 Meg az egész Kárpát-medence, Káposztásmegyerig!
BOLGÁR1 Sőt, még a Felvidék is.
POMÁK Meg Galícia!
BOLGÁR2 A magyarok vették el…
POMÁK Az olyanok, mint ez itt?
BOLGÁR2 Nem tudom elhinni.
Ez valami bikfic. Mindig vigyorog!
POMÁK Az irata szerint valami Iste… Itse…
Nem tudom kibetűzni.
BOLGÁR2 Fordítva kell olvasni…
POMÁK Próbáljuk meg kitalálni a nevét.
BOLGÁR1 Valami Adolf, Adalbert, Abelinó…
BOLGÁR2 Brandenburg, Berthold, Brecht…
BOLGÁR1 Carl, Ciprian… Haramdik nem jut eszembe…
BOLGÁR2 Danton, Dietrich, Deziré…
BOLGÁR1 Ez nem is a mi ABC-nk.
Mondjuk inkább ószlávul!
BOLGÁR2 Játszunk mást.
(Hosszú bolgár csend. Unatkoznak.)
BOLGÁR1 Végre. Jön a kalauz.
KALAUZ Ez a bolgár levegő! Ez hiányozott nekem.
BOLGÁR Honnan jön?
KALAUZ Bukarestből. Régen Pestig kísértem a vonatot. De azt nem bírtam.
Ppü! (A földre köp.) Mennyi magyar! Phü. Milyen távol a hontól!
Most közelebb vagyok Bulgáriához. A hazához.
POMÁK Nem lehet kibírni Bulgária nélkül.
KALAUZ Ott meg az a sok román. Phü. (Kiköp.)
Alig várom, hogy visszajöjjek. Pedig csak néhány óra.
Beleszagolok itt a levegőbe. És megkönnyebbülök.
BOLGÁR1 Borzasztó lehet… Elhagyni a bolgár földet.
KALAUZ Rettenetes.
BOLGÁR2 Legalább megfizetik?
POMÁK Azt nem lehet megfizetni.
KALAUZ Nincs az a pénz!
BOLGÁR1 Igaz. Igaz. (Rázzák a fejüket. Szomorú bolgár csend.)
BOLGÁR2 Ah, a bolgár föld!
KALAUZ Ah, a bolgár haza!
BOLGÁR1 A bolgár király…
BOLGÁROK (felpattannak) Éljen a király!
KALAUZ Éljen!
POMÁK Allah óvja!
KALAUZ Ne allahozzon itt!
Esti ülve marad. Zavarban. Mosolyog.
POMÁK Ez meg mit mosolyog?
BOLGÁR1 (Estire néznek.) Fúj. Ül.
BOLGÁR2 Ez bolgárgyalázás!
Esti zavarában kimegy a peronra és rágyújt egy cigarettára.
Távolabb áll meg a bolgároktól.
BOLGÁR1 A németek hülyék.
KALAUZ Azok? Azok nagyon hülyék.
BOLGÁR2 A románok is hülyék.
KALAUZ Azok is. Szőrös a talpuk.
BOLGÁR1 A szerbek is hülyék.
BOLGÁR2 Mér, a törökök tán nem?
KALAUZ De. Azok is. A törökök meg koszosak. Phü. (Kiköp.)
BOLGÁR1 Hát még az albánok! Phü.
POMÁK A makedónokról nem is beszélve! Phü.
KALAUZ Ne is mondják…
BOLGÁR2 De a magyarok a leghülyébbek.
BOLGÁR1 Azok el vannak szállva.
KALAUZ Borzasztóan.
BOLGÁR2 Ez is magyar lehet.
BOLGÁR1 Phü. Az lehet.
KALAUZ A magyarok nagyon hülyék.
POMÁK Úgy tesznek, mintha ők találták volna fel a meleg vizet…
BOLGÁR1 Meg a Kárpát-medencét.
BOLGÁR2 Azt hiszik, minden bolgár: kertész.
BOLGÁR1 Bulgár kertész, hehe.
KALAUZ A hülyék. Még azt se tudják kimondani, hogy ’bolgár’.
BOLGÁR2 Tényleg. Asszongyák, hogy ’bulgár’.
BOLGÁR1 Még ennyit se tudnak…
POMÁK Disznóhúst esznek…
KALAUZ Tök hülyék…
BOLGÁR2 Azok Pesten azt hiszik, hogy minden bolgár: kertész.
BOLGÁR1 Hehe. Méghozzá bulgárkertész.
KALAUZ Kertész, hehe…
BOLGÁR2 Bulgár Kertész, hehe…
KALAUZ Imre Kertész, hehe…
BOLGÁR1 André Kertész
KALAUZ Ákos Kertész
POMÁK A kertész kutyája…
BOLGÁR1 Az Lope de Vega… Az nem ér.
POMÁK Nehéz bolgárnak lenni!
BOLGÁR2 Hát igen. Mert mi a bolgár?
POMÁK Tényleg, mi a bolgár?
BOLGÁR1 A bolgár, az bolgár.
KALAUZ Rajtunk a világ szeme.
BOLGÁR2 Ki kell tartani.
POMÁK Ki kell tartani.
KALAUZ Éljen a király!
BOLGÁR1 Itt élned, halnod kell!
BOLGÁR2 Úgy van. Itt kell.
POMÁK Boldog vagyok, hogy bolgárnak születhettem.
BOLGÁR2 (Félre) Mi nem annyira…
BOLGÁR1 (Félre) A pomák: tévedés.
KALAUZ (Félre) Egy bolgár hiba.
BOLGÁR1 (Dúdolni kezd) A legtöbb bolgár ott hibázza el,
hogy néha léhán álmodozni mer.
Így tettem én is, vesztettem én is,
De bármi vár, nekem megérte mégis.
(Együtt) De bármi vár, nekem megérte mégis.
BOLGÁR2 Nehéz bolgárnak lenni.
(Hosszú bolgár csend.)
KALAUZ Hát igen. De a kötelesség az kötelesség.
Megyek. (Estihez lép.)
Jegyeket, útleveleket.
KALAUZ Ez nem érti.
BOLGÁR1 Mer ez hülye.
BOLGÁR2 Hülye magyar.
POMÁK Biztos protestáns.
KALUZ (Estihez ér.) Paszport, tiket!
ESTI Paszport, tieket… (Előveszi, mutatja.)
KALAUZ Nocsak, nocsak… (Lapozgatja)
Elmúltunk negyven, igaz?
ESTI Igaz, igaz… (Rázza a fejét.)
KALAUZ (Gyanakvón nézi a bólogatást.) Most akkor igen, vagy nem?
ESTI Nem, nem… (Bólogat.)
KALAUZ Én is. Épp ma. Írtam is róla egy verset.
Elmondom. Úgy se érted. Na figyeljél.
Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel,
egyszer fölébredsz és aztán
sokáig nem bírsz aludni.
Nézed a szobádat ott a sötétben.
Lassan eltünődöl ezen-azon.
Fekszel, nyitott szemekkel,
mint majd a sírban.
Ez a forduló az, mikor az életed új útra tér…
POMÁK Új útra tér?
KALAUZ Új útra tér…
(A vonat továbbhalad. Bolgár zajok. Bolgár csend. Bolgár sötétség.)
Vége.