Itt a nyár, az uborka és a körkérdések szezonja. Mivel a focivébének már jócskán vége, mi itt, a Vörös Postakocsinál, új szerkesztőtársunk, Szécsi Noémi javaslatára előszedtük a naftalinból egy 19. századi önismereti játék kérdéssorát (Confessions/Vallj színt). Annak idején Proust is kitöltötte, mégpedig így.
Sőt, a két jóbarát, Marx és Engels is szántak rá időt — az előbbi három lányának nyomására. Ezúttal azonban nem a munkásmozgalom, hanem a kortárs magyar irodalom hősei felelnek az időnként izgalmas, itt-ott bizalmas, máskor szinte triviális kérdésekre. De személyük a garancia, hogy a leghétköznapibb válasz is érdekes lesz.
A kérdésekre most Maros András válaszol.
Tulajdonság, amelyet nagyra becsül
nőknél: humorérzék
férfiaknál: érzékenység
Az ön fő jellemvonása: türelmetlen
Elképzelése a boldogságról: elfogadás
Elképzelése a nyomorúságról: éhező gyerekek
Ha nem az lenne, aki, ki szeretne lenni? Óvó bácsi
Hol élne legszívesebben? Tengerparton
Mitől irtózik? Meleg tej tetején a föl (lásd még: tejbőr)
Megbocsátható bűn: titok kikotyogása
Megbocsáthatatlan bűn: gyermekbántalmazás
Kedvenc hőse/hősnője
a való életben: sokan vannak, a hétköznapok terheit méltósággal viselő emberek, egyikük sem híres
a fikció világában: Don Quijote és sokan mások
Kedvenc elfoglaltsága: hétvégi semmittevés a családommal
Kedvenc étele és itala: töltött paprika, tej
Kedvenc virága: orgona
Kedvenc írója: Csehov, Dickens és sokan mások
Kedvenc költője: József Attila
Kedvenc zeneszerzője és festője: sok van ebből is, abból is, na jó, ha muszáj egyet-egyet, akkor most éppen Beethoven és Hecker Péter
Kedvenc színe: zöld.
Kedvenc szem- és hajszíne: fekete haj, zöld szem.
Kedvenc neve:
férfi: Pille Andrej
női: Kamessze Lilla
Milyen lelkiállapotban van most: Köszi, jól vagyok
Életelve: alakulóban (2040-re várható)
Mottója: „Az az élet értelme, hogy le kell élni.” (Bólya Péter)
