Könyvekről

Legújabb

Dugig vággyal a szív – Kántor Péter Elegendő ok című kötetéről

Az életmű sajnálatos lezárulása után kijelenthető, hogy Kántor Péter költészetének közel ötven éves története elkerülte a jelentékeny változásokat, irányváltásokat, megújulásokat. Vannak kísérletező, minden kötetükben valami újjal próbálkozó költők, de Kántor nem tartozik közéjük. Természetesen ő is mindig csiszolgatta költői eszközeit, voltak új és izgalmas ötletei, voltak zsákutcát jelentő ötletei is, eltévedt az alkalmi versek ingoványos terepére is, de a beszédmódja, a nézőpontja és a témaválasztása az 1976-os első kötete, a Kavics óta felismerhető, identikus, önmagához hűséges és méltó maradt.

Filmekről

Legújabb

Wurlitzer

Legújabb

Hangfürdő, tingling és elektromos madár az erdőben?

Szabó Sándor „beazonosíthatatlan” zeneművei ezért is zavarba ejtőek: egyszerre kötődnek a tonális-atonális klasszikus zenei nyelvezethez, az improvizatív, avantgárd jazzhez; a keleti zenei világhoz, valamint a cinematic ambient-hez, s mindezt oly módon, hogy a zenei anyag struktúrájában az emberi és állati hangok között az idő manipulációjának segítségével sajátos ál-interakció jön létre: mintha megvalósítható lenne egy elektromos madárba bújt ember és egy valós madár közötti zenei párbeszéd, ha úgy tetszik közös improvizációja.

Tárlat

Legújabb

Egy szelet Párizs Debrecenben – A MODEM Párizsi absztraktok című kiállításáról

"Azt hiszem, a fentiekből is látható, hogy az Abstraction-Création csoportosulás számos különféle alkotót és ebből kifolyólag számos stílust foglal magában, noha az absztrakcióra való törekvés mindegyiküknél jelen van. A kiállítás a modern művészet számos irányzatából vonultat fel példákat, a műtárgyak reprezentálják azokat a főbb vonulatokat, amelyek a huszadik század második felében és a huszonegyedik században alkotó absztrakt művészekre is hatást gyakoroltak. Ha csupán a magyar vonatkozást nézzük, gondolhatunk itt például Maurer Dórára, Bak Imrére vagy Nádler Istvánra, nemzetközi viszonylatban pedig olyan világhírű alkotókra, mint Barnett Newman, Jackson Pollock vagy Gerhard Richter – utóbbinak jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható életművének korszakait bemutató, átfogó jellegű kiállítása. A debreceni tárlat egyik falán egy Seuphor-idézet olvasható, mely arra világít rá, hogy a huszadik század első felében elkezdődött egy harc, melyben éles határvonalat húztak az absztrakt és a figuratív képek közé – ez a harc mára, úgy gondolom, elcsitult, azonban a huszadik század elején kibontakozó formabontó törekvések a mai napig hatást gyakorolnak a képzőművészetre – éppen ezért mindenképpen érdemes velük megismerkedni."

Esszék

Legújabb

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

  • Nincs esemény

Kultúrkalendárium

<< febr 2022 >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 1 2 3 4 5 6