Minden
Szépírás
Legújabb
Székelyhidi Zsolt: 2.1, Két tétel, Telő – versek
Mély hangú/ fák,/ F-moll/ moraj./
Könyvekről
Legújabb
Dugig vággyal a szív – Kántor Péter Elegendő ok című kötetéről
Az életmű sajnálatos lezárulása után kijelenthető, hogy Kántor Péter költészetének közel ötven éves története elkerülte a jelentékeny változásokat, irányváltásokat, megújulásokat. Vannak kísérletező, minden kötetükben valami újjal próbálkozó költők, de Kántor nem tartozik közéjük. Természetesen ő is mindig csiszolgatta költői eszközeit, voltak új és izgalmas ötletei, voltak zsákutcát jelentő ötletei is, eltévedt az alkalmi versek ingoványos terepére is, de a beszédmódja, a nézőpontja és a témaválasztása az 1976-os első kötete, a Kavics óta felismerhető, identikus, önmagához hűséges és méltó maradt.
Filmekről
Legújabb
Bevezetés a misztikumba – Bergendy Péter Post Mortem című filmjéről
Bergendy filmjének a földi poklot megragadni igyekvő nyitánya nem a borzalmakat, inkább a tömeghalál hétköznapiságát próbálja bemutatni. Sodró lendületű kezdet. De inkább a technikai kivitelezés miatt erős a jelenet. Ugyanis nincsenek a felvezetésben sokkoló képek, leszakadó végtagok, fröccsenő vér.
Beszélgetések
Legújabb
Könyvinterjú – Zalán Tibor: A lovak reggelije
lószarba taposott világ emberdemokráciája Könyvinterjú Janáky MariannaZalán Tibor A lovak...
Wurlitzer
Legújabb
Hangfürdő, tingling és elektromos madár az erdőben?
Szabó Sándor „beazonosíthatatlan” zeneművei ezért is zavarba ejtőek: egyszerre kötődnek a tonális-atonális klasszikus zenei nyelvezethez, az improvizatív, avantgárd jazzhez; a keleti zenei világhoz, valamint a cinematic ambient-hez, s mindezt oly módon, hogy a zenei anyag struktúrájában az emberi és állati hangok között az idő manipulációjának segítségével sajátos ál-interakció jön létre: mintha megvalósítható lenne egy elektromos madárba bújt ember és egy valós madár közötti zenei párbeszéd, ha úgy tetszik közös improvizációja.
Tárlat
Legújabb
Egy szelet Párizs Debrecenben – A MODEM Párizsi absztraktok című kiállításáról
"Azt hiszem, a fentiekből is látható, hogy az Abstraction-Création csoportosulás számos különféle alkotót és ebből kifolyólag számos stílust foglal magában, noha az absztrakcióra való törekvés mindegyiküknél jelen van. A kiállítás a modern művészet számos irányzatából vonultat fel példákat, a műtárgyak reprezentálják azokat a főbb vonulatokat, amelyek a huszadik század második felében és a huszonegyedik században alkotó absztrakt művészekre is hatást gyakoroltak. Ha csupán a magyar vonatkozást nézzük, gondolhatunk itt például Maurer Dórára, Bak Imrére vagy Nádler Istvánra, nemzetközi viszonylatban pedig olyan világhírű alkotókra, mint Barnett Newman, Jackson Pollock vagy Gerhard Richter – utóbbinak jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható életművének korszakait bemutató, átfogó jellegű kiállítása. A debreceni tárlat egyik falán egy Seuphor-idézet olvasható, mely arra világít rá, hogy a huszadik század első felében elkezdődött egy harc, melyben éles határvonalat húztak az absztrakt és a figuratív képek közé – ez a harc mára, úgy gondolom, elcsitult, azonban a huszadik század elején kibontakozó formabontó törekvések a mai napig hatást gyakorolnak a képzőművészetre – éppen ezért mindenképpen érdemes velük megismerkedni."
Esszék
Legújabb
Arc, test, szerelem, avagy fenomenológia Paul Verlaine költészetében
A száj lehet valóban sebes és vöröslő, ugyanakkor egy bűnös ember testének részeként, vagy a rajta keresztül kimondott bűnös szavak kifejezőjeként erkölcsi értelemben is tekinthető csúnyának.
