Majláth Dániel: Torpedó, krokodil gyomorsav
Mikor apám leszedte tested a kötélről,/
az ölelés ereje kipréselte belőled/
a tüdődben még bent rekedt levegőt,/
mint utolsó, elalvás előtti hányást részegen./
Szerző: Majláth Dániel
Elégia a fejlődéshez – Majláth Dániel a 3. tállyai alkotótáborról
“Egyszer sem veszett el a tudásvágy a versenyszellem gödreiben, így emiatt pontosan azt kaptuk, amiért jöttünk, és amiért jönni akarunk még: tudást, formálódást, véleményt, élményt, és barátokat.”
Olvass tovább
radix, Festmény és centrifuga, Megálló
születésnapunk
a fájdalmaink évfordulója.
7:00; A könny képlete, Csontvéső – versek
“Akkor már a cigimet tekertem / az ágya szélén. A szája fénylett. / A takaróval testén olyan volt, / mint egy önmagunkra kész merénylet.” – Majláth Dániel versei
Olvass továbbSkorpió Hold, Ujjfestés, Egy fülcimpához – versek
“Mióta könnyebb túlélnem a reggelt, / az ágyamba is csak felkelni járok. / Láncdohányos Isten – gyújtója mellett, / kabátzsebében hordja a világot, / s néha beérnek a hármas metróba / az ujjai, ha tűzért kotorászik. / Ott ülök én, egy életre tett próba, / és körülöttem minden zokog, ásít.” – Majláth Dániel versei
Olvass tovább- 1
- 2