A rendszer ujja – és más versek
Függöny söpör a széksorok között,
/ egy láthatatlan zsinórszerkezettel,
/ mit nem tudom, ki rángat, de nem ember,
/ az biztos, egy madárraj ütközött.
Szerző: Miklya Zsolt
Hajnalocska – vers
“Szélcsengő, bordasíp, / fűszál két ujj között, / műhelyünk nyitva még, / mennyünk elköltözött.” – Miklya Zsolt verse
Olvass továbbJelek az élvefogóból – Nagy Kata Inkognitóablak című kötetét olvasva
“Nagy Kata nem mond le tehát a személyesről, és nem mond le a tárgyiasról sem. Nem mond le a vallomásról, és nem mond le a sejtetésről. Nem mond le a tükörreflex ön- és társ- és világábrázoló villanásairól. Mindezek egymásra vetítésével él, és nyit ablakot az olvasó számára is.” – Miklya Zsolt írása Nagy Kata Inkognitóablak című kötetéről.
Olvass továbbEgy helyben futva, Köpeny helyett – versek
“Megnyugtat, hogy van rend kívülem, / hogy kiszámíthatatlanságom is az, / ha nem is tudok számolni vele. / Számonkérésről pedig inkább / ne beszéljünk.” – Miklya Zsolt versei
Olvass továbbDalok a tótok könyvéből
“Csitt, nem szeretnék most, / még nincs miről beszélni. / Nem is fogok ezentúl, / csak szűnt szavakkal élni.” – Miklya Zsolt versei
Olvass tovább- 1
- 2