“LIZA: A lényeg, hogy magát mi most túszul ejtettük.
MENTŐS:Tessék?
ANDRIS: Magát azért fizetjük évek óta a tébénkből, hogy csináljon végre egy rendes negatív tesztet. Becsületes, egészséges állampolgárok vagyunk, jogunkban áll dolgozni, és jogunkban áll elvárni Öntől is, hogy végezze a munkáját!”
“– Remek. Van most beteg?
– Van.
Felsőhorkay összehúzza szemöldökét.
– Hány fő?
– Úgy… úgy kétszáz.
Az ezredes akkorát csap az asztalra, hogy lerepül róla az összes kártya.
– Mííí!? Szórakozik velem?
– Jelentem, elkapták ezt a… náthát.
– Náthát meg halál kénköves faszát! Az nem betegség.
– Én vizsgál… gatom őket. Úgy látom, tényleg legyengültek. Szinte mindenki. Nincs is már gyengélkedő. A legénységi szállás egy kórház lett.
– Szimulálnak, hogy ne kelljen kimenni a frontra.”
“a kollégiumi szobák sötétek és mocskosak / pár embert összezárnak jut nekik egy ágy / egy asztal egy szekrény egy polc a hűtőben / a fogason egy akasztó és egy kulcs amiből / csak egy lehet igazi a többi másolat / és a szobában nem lehet nyugtod ha egy / régi szeretőd nevét valaki a fejed fölötti / polcba véste” – Nagy Rita versei
Olvass tovább